1991 tavasza, Tamás kiváltotta a vállalkozói engedélyt, Joe lemezbemutatói vizsgát tett le. Elhatározták, hogy a Badacsonytomaji Egry József Művelődési házban diszkót nyitnak, melynek a neve Horus lett.
A technika és a dizájn nagy része saját gyártású, illetve az akkor induló hazai diszkófény-gyártók termékei. A hangfalakban BEAG sugárzók dübörögnek (van is velük elég gond-nyűg, javíttatás a nyáron), a fő látványt egy 500W-os szálizzós Aligátor adja (Saturn Kft. – Engert Ernő gyártmánya), de a mennyezeten megjelenik az egyetlen „nyugati” fény is, egy „Gúla”, amely csodák-csodája 4 db „GE-spottal” van megvilágítva. Ez akkor itthon szinte beszerezhetetlen volt, a 6V 30W-os betétet is aranyárban adták, de fénye sokkal koncentráltabb, „lézeresebb” volt, mint az akkor itthon gyártott, 12V 20W-os tűlábas halogénnel, hátsó, cserélhető foncsorral szerelt „copy-spotoknak”!
A mintát az akkor nagyon népszerű budapesti egyetemi klubok szolgáltatták, így a diszkóban helyet kapott a színházteremben kialakított videó-mozi, a tárgynyeremény rulett, a büfé és a központ, az előtér-társalgóban kialakított tánctér.
A moziban minden éjjel három film ment le, ez az egész Balaton körül nevezetessé tette a Horust: sehol máshol nem lehetett éjszaka filmet nézni. Persze a többszáz fős moziteremben, főleg az éjfél utáni előadások inkább a szerelmes (vagy alkalmi) párocskákat vonzották, nem is mertünk több hangos figyelmeztetés nélkül lámpát gyújtani záróra környékén…
A Horus-Disco, ahogy akkor írtuk a nevét összesen 42 éjszakát működött, július 10-én nyitottunk és augusztus 20-án éjszaka zártunk be. Haszonként tulajdonképpen csak a felhasznált technika, no meg a rengeteg tapasztalat és élmény maradt.
Urgasz Karcsi és Szántó Andris ennek az „óriás-projektnek” köszönhetően csatlakozott a Zaj Társasághoz. Karcsi, mint „műszaki személyzet”, András, mint a vendéglátásért felelős (később pénzügyi) vezető segítette munkánkat.
A Horus diszkó plakátok
